Az országgyűlési biztosok közös hivatalának beszámolója

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 28. §-a alapján az általános és a külön biztosok feladataival kapcsolatos ügyvitel és előkészítés feladatait az Országgyűlési Biztos Hivatala látja el.
A Hivatal és a biztosok külön munkatársait foglalkoztató irodák működési rendjét az 1995. november 1-jén elfogadott ideiglenes Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az éves zárszámadásokat vizsgáló Állami Számvevőszék a múlt évi jelentésében megállapította, hogy az SZMSZ nem felel meg mindenben a különböző pénzügyi szabályoknak. Különösen kifogásolták, hogy a három – gyakorlatilag az általános helyettessel négy – alkotmányosan megválasztott, egymástól független, önálló hatáskörrel rendelkező biztos gazdálkodásában nincs, aki a gazdál-kodásért egy személyben felelős lenne. Az 1998. március 16-án módosított és egyben véglegesített SZMSZ úgy tűnik megoldja az ÁSZ által felvetett problémát azzal, hogy a közös Hivatal vezetője lett egy személyben felelős a gazdálkodásért, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa pedig mint fejezetgazda e jogkörét – az SZMSZ-ben szabályozott módon – a külön biztosok, valamint az általános helyettes egyetértésével gyakorolja.
A Hivatal az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és helyettesét segítette a beérkező panaszok feldolgozásában, amelynek gyakorlatát az 1. fejezetben mutattuk be. A két külön biztos törvényben megfogalmazott feladatait saját munkatársaival látta el. A közös hivatal az úgynevezett funkcionális feladatok – például a gazdálkodás, a rendezvények és vidéki inspekciók szervezése, a parlamenti munka figyelemmel kísérése – terén valamennyi biztost egyformán segítette.
A beszámolási időszakban is elhelyezési körülményeink jelentették a legnagyobb nehézséget. A Kormány az 1132/1995. számú határozatával az Országgyűlési Biztos Hivatalának használatába adta a Tüköry u. 3. szám alatti székházat. Már az elmúlt évi beszámolóban jeleztük, hogy az 1300 négyzetméternyi hasznos alapterület olyan szűkös elhelyezést tesz lehetővé a biztosok és a Hivatal munkatársai számára, hogy az, mint objektív adottság a teljesítményt negatív módon befolyásolja. További problémát okozott, hogy a Kormány rendelkezése alapján a székház kárpótlás címén kikerült az állam tulajdonából. Az új tulajdonos bérleti díj igénye a jelenlegi díjnak több mint háromszorosa. Több mint egy éve folyamatosan jelezzük a Miniszterelnöki Hivatalnak és a Pénzügyminisztériumnak a tulajdonosváltás miatti megoldhatatlan problémákat. A beszámoló készítésének idejére azonban még eredményről nem adhatunk számot. Az országgyűlési biztosok továbbra is elvárják, hogy hivataluk elhelyezését a Kormány kielégítő módon oldja meg. A törvényben előírt feladatokat – az épület nem megfelelő mérete és belső terei miatt – csak nagy erőfeszítésekkel tudják a munkatársak elvégzeni. A zsúfoltság miatt az ügyfelek megfelelő kiszolgálása is veszélybe került. Az állampolgári jogok biztosa és az adatvédelmi biztos feladatellátásához feltétlenül további – minimális – létszámfejlesztésre lenne szükség, amelyre az épület adottságai miatt eddig nem kerülhetett sor.
Az Országgyűlési Biztos Hivatalának munkatársai köztisztviselők, díjazásuk a Ktv. alapján történik. A beszámolási időszakban kísérletet tettünk arra, hogy a munkabérek megközelítsék a hozzánk hasonló intézményekben dolgozókét (pl.: ÁSZ, Bankfelügyelet, Ügyészség stb.). Az Alkotmányügyi Törvény-előkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság a Ktv. tervezetéhez módosító javaslatot dolgozott ki, melyet a Kormány nem támogatott. A munkatársak nagy része felsőfokú végzettségű szakember, akiktől mennyiségileg még több és minőségileg jobb munkát nem várhatunk el – különös tekintettel a jelenlegi díjazási rendszerre (lásd az 1. számú táblázatot).

A munka objektív feltételeit javította az 1996-ban elkezdett, de a beszámolás évére áthúzódó számítógépes beruházás. A beruházás és a hálózat kiépítésével valamennyi munkatárs számára lehetővé tettük, hogy számítógépen dolgozzanak, és közvetlenül kapcsolatot létesíthessenek egymással és az adatbázissal. A gépek és a programok eredményes alkalmazása érdekében kezdő és haladó tanfolyamokat szerveztünk. A közel 80 résztvevő – külső szakemberek irányításával – 126 órában szerezte meg a munkájához szükséges (Windows 3.11, Word for Windows 6.0, Excel for Windows 5.0, Link Works, Acces stb.) ismereteket.
A napi szakmai munkát kívánjuk segíteni a Hivatal könyvtárával. 1996 első félévétől kezdve folyamatosan bővítettük az állományt, mely 1997 végére több mint 1000 kötetből áll. A könyvtár elsősorban a szűk szakmánkhoz tartozó jogi, jogelméleti, joggyakorlati szakirodalmat tartalmazza, és elsősorban kézikönyvtár jellegű. A könyveken kívül még 85-féle közlöny, folyóirat, szakfolyóirat is gazdagítja a választékot.
A könyvtár tartja nyilván és tárolja az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese és az adatvédelmi biztos által indított vizsgálatok jelentéseit. Ez a dokumentáció rendelkezésre áll az érdeklődő szakemberek, egyetemi hallgatók és a média képviselői számára is.
A Hivatal biztosítja a sajtófigyelő útján a biztosok számára a napi sajtószemlét. A sajtószemle tartalmazza a biztosok feladatkörét érintő, az írott és elektronikus sajtóban megjelent cikkek, tudósítások válogatását. A Hivatal közreműködött a sajtótájékoztatók szervezésében, bonyolításában, a tájékoztató anyagok nyilvánosságra hozatalában is.
Az Országgyűlési Biztos Hivatalának kezdeményezésére 1997 júniusától havi rendszerességgel „Álompolgár” címmel adássorozat indult a Magyar Televízió Művelődési Műsorok Stúdiójának szervezésében. A sorozat célja, hogy az állampolgárok megismerjék az ombudsman intézményét, a biztosok hatáskörét. Az „Álompolgár” 45 perces élő, egyenes adás, melynek keretében konkrét ügyek bemutatását követően sor került egy-egy biztossal és meghívott vendégeikkel stúdióbeszélgetésre (lásd a 2. számú táblázatot). Az adást bizonytalan időre 1998 márciusában a Magyar Televízió vezetősége felfüggesztette.
A Hivatal több közös szakmai találkozót, programot szervezett a biztosok számára, ilyenek a több napos megyei inspekciós munkalátogatások is. Az előző beszámolási időszakban két megyei inspekcióra került sor, ahol minden biztos egyszerre, de külön tematika szerint végezte feladatát. 1997-ben a biztosok megyei munkalátogatásai sem térben, sem időben nem estek egybe, így még jobban érvényesülhettek a speciális szakmai programok.
Az adatvédelmi biztos minden meglátogatott megyében találkozott a megye településeinek jegyzőivel, ahol elsősorban az adatvédelem és az önkormányzatok kapcsolata volt a fő témakör. Minden esetben sor került az adott megyében dolgozó bírák, ügyvédek, ügyészek és az adatvédelmi biztos közös konzultációjára. A biztos munkatársai számos vizsgálatot végeztek (lásd a 3. számú táblázatot).
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese megyei szakmai programjaikat összekötötték az úgynevezett „kihelyezett ügyfélfogadással”, melyről az 1. fejezetben részletesen beszámoltunk. A székhelyek kiválasztásában szerepet játszott a megye lakosainak panaszkodási hajlama, a Hivatalhoz beérkezett panaszok száma. A biztos és helyettese mind a három megyében találkozott a megyék településeinek jegyzőivel, ahol értékelték az adott megyéből beérkezett panaszokat, elsősorban azokat, amelyek az önkormányzatokat érintették. Szakmai konzultációkon megbeszélték az önkormányzatoknak tett ajánlásokat, és az azokra adott válaszokat. Sor került a megye vezetőivel és országgyűlési képviselőivel való találkozásokra is, ahol a megyét érintő gondokat, problémákat beszélték meg, kicserélték tapasztalataikat. A munkatársak az ügyfélfogadás mellett számos vizsgálatot végeztek (lásd a 4. számú táblázatot).
A kisebbségi biztos megyei munkalátogatásai során elsősorban a nemzetiségi oktatás helyzetét vizsgálta. A megyék kiválasztásakor a nemzetiségi oktatás problémáit, az oktatási intézmények számát, az ott élő kisebbségek problémáinak nagyságát és jelentőségét tartottuk szem előtt. A biztos is találkozott a települések jegyzőivel, valamint a megyében megalakult kisebbségi önkormányzatok elnökével. A biztos meghatározott időre meghirdetett fórumokon meghallgatta azokat a panaszosokat, akiknek a kisebbségi oktatással kapcsolatban voltak problémái (lásd az 5. számú táblázatot).
Az országgyűlési biztosok szakmai párbeszédet folytattak, az ORFK vezetőivel. Találkoztak a Magyar Köztársaság miniszterelnökével, akit tájékoztattak a Kormánynak, illetve az egyes minisztériumoknak tett ajánlásaik fogadtatásáról. Fogadták Pakisztán nagykövetét, a spanyol Alkotmánybíróság elnökét, valamint az izraeli igazságügy-minisztert.
A Magyar Köztársaság Elnökének kezdeményezésére és közreműködésével 1997 októberében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese találkozott a megyei jogú városok polgármestereivel. Kötetlen beszélgetés keretében megvitatták a mozgáskorlátozottak városi létével, az aktív korú nem foglalkoztatott állampolgárok rendszeres segélyezésével kapcsolatos elvárásokat és feladatokat. A résztvevők megállapították, hogy szükség van az azóta elfogadott nonprofit törvényre és azt, hogy a készülő esélyegyenlőségi törvényt támogatni kell. Egyetértettek abban is, hogy az önkormányzatok sokat tehetnek az érintett állampolgárok városi életbe való integrálódása érdekében.
A Hivatal szervezésében került sor a megyei közigazgatási hivatalok vezetői számára 1997 októberében Noszvajon rendezett szakmai tanácskozásra. A munkamegbeszélés tárgya az aktív korú, nem foglalkoztatott állampolgárok rendszeres segélyezése terén kialakult helyi gyakorlat és az állampolgári jogok országgyűlési biztosa által a tárgyban folytatott vizsgálat tapasztalatai voltak.
A megbeszélésen részt vettek a Belügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium illetékes vezetői, valamint meghívott elméleti és gyakorlati szakemberek. Ezeket a szakmai találkozókat hasznosnak tartjuk, mivel elősegítik a jogalkotók és jogalkalmazók közvetlen tapasztalatcseréjét.
A Hivatal biztosította az országgyűlési biztosok és munkatársaik külföldi szakmai útjainak technikai hátterét.
Gönczöl Katalin, Kaltenbach Jenő, Majtényi László és Polt Péter 1997 szeptemberében részt vettek az Izraelben megrendezett 6. Európai Nemzeti Ombudsmanok találkozóján. A konferencián Gönczöl Katalin – felkért előadóként – előadást tartott „A menedékjogra, a menekültekre, vendégmunkásokra és bevándorlásra vonatkozó európai együttműködés lehetőségei” címmel.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese, valamint munkatársaik több szakmai célú külföldi látogatást tettek:
Az ENSZ Latin-Amerikai Központja a „Büntető rendszer és az emberi jogok” című Nemzetközi Szemináriumán Gönczöl Katalin vett részt Costa Rica-ban, 1997 februárjában. A szemináriumon Közép-Amerika minden ombudsmanja részt vett, velük az együttműködés lehetőségeiről is tárgyalt az országgyűlési biztos.
A dán ombudsman személyes meghívására látogatott júniusban Koppenhágába Gönczöl Katalin. A szakmai konzultáción a hivatalból indított eljárások gyakorlatáról, az inspekciók megvalósításának módjáról, az ajánlások fogadtatásáról tárgyaltak.
A Nemzetközi Kriminológiai Társaság elnökhelyetteseként Gönczöl Katalin részt vett a Nemzetközi Társaság Tudományos Bizottságának és Igazgatótanácsának párizsi ülésén.
Az USA Információs Ügynökségének (USIA) Oktatási és Kulturális Ügyekkel foglalkozó Irodája a nemzetközi vendégprogram keretében hívta meg az Egyesült Államokba Gönczöl Katalint. Kinntartózkodása során Washingtonban, Minneapolisban, Los Angelesben több mint 20 intézményben folytatott megbeszéléseket. Tárgyalt többek között az emberi jogokért felelős igazságügyi államtitkárral, az USA Külügyminisztériuma Emberjogi Irodája, az Amerikai Állampolgári Jogokkal foglalkozó Szövetség, a Kongresszus Emberjogi Irodája vezetőivel, valamint Minnesota Állam egyik ombudsmanjával. Előadást tartott az USCLA Közép-európai Intézetének rendezésében a Los Angeles-i egyetem oktatóinak és hallgatóinak.
Polt Péter 1997 júniusában Norvégiában Tronheimben részt vett az UNICEF által szervezett ENOC (Network of Ombudspersons for Children) találkozón, amelyen 14 ország gyermek-ombudsmanja, illetve gyermekjogi képviselője volt jelen. Ezt követően, egyik munkatársával együtt az „Urban Childhood” konferencián vett részt, amelyen az Észak- és Dél-Amerika, Afrika, Európa és Ázsia különböző országaiból több száz résztvevő a szegénység hatásai a gyermekekre, a gyermekbántalmazásra és a gyermekmunkával kapcsolatos kérdések témaköreiben tanácskozott.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese munkatársai Franciaországban, Angliában, Ausztriában, Svédországban és Olaszországban vettek részt nemzetközi tudományos szemináriumokon és konferenciákon.
A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa és munkatársai 1997 márciusában a British Association for Central and Eastern Europe meghívására, tanulmányúton ismerkedtek meg az Angliában élő kisebbségek problémáival, és tájékoztatták vendéglátóikat a kisebbségek magyarországi helyzetéről, valamint az ombudsman szerepéről.
Kaltenbach Jenő az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának magyar képviselőjeként 1997-ben Strassbourgban és Párizsban vett részt munkacsoportüléseken.
Márciusban az Európa Tanács meghívására Kievben részt vett az ukrán ombudsmantörvény tervezetéről készített tanácskozáson, augusztusban a lettországi Rigában tartott megbeszélésen képviselte Magyarországot.
Kaltenbach Jenő meghívást kapott a júliusban Varsóban megrendezett konferenciára, amelynek célja a Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia és Magyarország nemzeti kisebbségeinek aktuális problémáiról készített jelentések megvitatása volt. Áprilisban, Sinaiaban a Minority Rights Group International és a Liga Pro Europa szervezésében tapasztalatcsere keretében az országgyűlési biztos megvitatta a helyi önkormányzatok szerepét a Közép- és Délkelet-Európa multikulturális és multietnikai közösségeiben. A Göttinger Arbeitskreis meghívására a mainzi egyetemen előadást tartott a magyarországi nemzeti kisebbségek jogállásáról. Részt vett továbbá a FUEV 42. nemzetiségi kongresszusán Pörtschachban (Ausztria).
Az adatvédelmi biztos és munkatársa részt vett az 1997 szeptemberében Brüsszelben megrendezett Adatvédelmi biztosok évi konferenciáján, ahol Majtényi László előadást is tartott.
A Montrealban megrendezett Nemzetközi Adatvédelmi Konferencián Majtényi László vett részt, ahol előadást tartott és számos két- és többoldalú konzultációt folytatott.
A Brandenburg Tartomány Parlamentjének Belügyi Bizottsága az Iratbetekintési Törvény tervezetének véleményezésére decemberben meghívta az adatvédelmi biztost. A bizottsági ülésen Majtényi László beszámolt az információszabadság magyarországi tapasztalatairól.

Budapest, 1998. március 14.
 
 
 
 

            Kaltenbach Jenő                                                                                                Gönczöl Katalin
 nemzeti, etnikai és kisebbségi biztos                                                            az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
 
 
 
 

          Majtényi László                                                                                                          Polt Péter
        adatvédelmi biztos                                                                             az állampolgári jogok országgyűlési biztosának
                                                                                                                                     általános helyettese