Alkotmány 60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.
(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.
(4) A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Alkotmány 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.
(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(4) A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetőinek kinevezéséről, továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.A véleménynyilvánítás szabadsága nagyon szoros összefüggésben van az információs szabadsággal. Ennek köszönhető, hogy ezt az alkotmányos jogot igen ritkán vizsgáljuk, hiszen a közérdekű adatok megismerésének és az információs szabadságnak külön parlamenti biztosa van. A szólásszabadság kiemelkedő jelentőségére azonban közöljük azt az ügyet, amelyben a hatóság eljárása e joggal összefüggésben visszásságot okozott. Hasonló megfontolás alapján szerepeltetjük a jelentésben annak a vizsgálatnak az eredményét, amely egy a vallásszabadság megsértését panaszló beadvány nyomán indult.
OBH 3150/1997.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság lényegi elemét képező jogbiztonsággal és a 60. § (1) bekezdésében biztosított vallásszabadsághoz fűződő joggal összefüggésben nem okoz visszásságot, ha az ügy sajátos körülményeire – pl. a feljelentett személy elmeállapota tisztázásának szükségességére, a cselekmény jogi megítélése körébe tartozó elhatárolási problémák megoldására – tekintettel a szabálysértési eljárás befejezése késlekedik.
Teljes szöveg: 55. §OBH 5650/1997.
I. A védő kérdését sérelmező tanú panaszjogára való kioktatásának elmulasztása visszásságot okoz az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való joggal összefüggésben.
II. Az Ügyvédi Kamara a törvényi tilalom ellenére feltett kérdés mögöttes tartalmának vizsgálata, illetve nem jogsértőként való értékelése által visszásságot okoz az Alkotmány 60. §-ában biztosított lelkiismereti és vallásszabadsággal, illetve a 8. §-ában előírt általános jogvédelmi kötelezettséggel összefüggésben.
I. A beadványt tevő beadványában azt sérelmezte, hogy nyomozási eljárásban történt tanúkénti kihallgatásakor a gyanúsított ügyvédje faji előítéletre alapozott kérdést tett fel neki, az eljáró rendőrtiszt pedig nem utasította rendre. A beadványt tevő kezdeményezésére a Budapesti Ügyvédi Kamara megvizsgálta az ügyvéd cselekményét, de az eljárást a bejelentés megalapozatlanságra hivatkozva megszüntették. A Legfőbb Ügyészség az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese megkeresésére megállapította, hogy a nyomozó hatóság eljárást folytató tagja a kérdés elhangzását követően a védővel közölte, hogy a tanú felekezeti hovatartozása az ügy elbírálása szempontjából irreleváns, figyelmeztette a védőt, hogy hasonló kérdések feltevésétől és megjegyzésektől tartózkodjon, a tanút pedig kioktatta, hogy a kérdésre nem köteles válaszolni. Mindezek jegyzőkönyvezését külön kérelem nélkül szükségtelennek tartotta. A beadványt tevőt nem oktatták ki arra, hogy abban az esetben, ha a nyomozó hatóság tagjának intézkedését elégtelennek tartja, illetve a jegyzőkönyvbe vétel elmulasztása miatt az ügyészséghez panasszal fordulhat, ami a jogorvoslathoz való jogának gyakorlását meghiúsította, ezáltal visszásságot okozott.
II. Az Ügyvédi Kamarát eljárása során megilleti a lényeges tények mérlegelési, illetve az érdemi döntésre vonatkozó következtetés joga. A mérlegelési jog legfontosabb korlátját az Alkotmány és az alkotmányos jogszabályok mindenkire kötelező előírásai jelentik. Ennek megfelelően nem juthatott olyan alkotmány-konform következtetésre, hogy a felekezeti hovatartozást, illetve vallásgyakorlást érintő, jogszabályban tilalmazott kérdés feltevése jogszerű volt. A helyettes országgyűlési biztos megállapította, hogy az Ügyvédi Kamara a törvény feltétlen tilalmára tekintettel a szóban forgó ügyvéd kérdésének mögöttes tartamát nem vizsgálhatta, illetve az erre vonatkozó tényeket nem mérlegelhette volna. Eljárása, illetve határozata ezért a beadványt tevő lelkiismereti és vallásszabadságával összefüggésben visszásságot okozott. Az alkotmányos joggal kapcsolatos visszásságot súlyosítja, hogy – a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint, melynek vitatására nincs okom – a feltett kérdés a jogszabályi tilalomtól eltekintve sem volt alkalmas az eljárás céljának elérésére. Az ügyvédi foglalkozási szabályok “közjogias jellegűek”, amikor az ügyvéd ügyfele védelmében eljárva kérdést tesz fel a tanúnak, részesül az eljárást folytató hatóság közjogi hatalmából, így a hatósági eljárás korlátait, mindenekelőtt az emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartásának és védelmének kötelezettségét sem hagyhatja figyelmen kívül.
Ajánlásában a helyettes biztos kérte a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, gondoskodjon arról, hogy a beadványt tevő elégtételt nyerjen az alkotmányos jogát ért sérelemért. A válaszadásra a helyettes országgyűlési biztos haladékot adott, amely még nem járt le.OBH 2118/1998.
Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével és az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében rögzített, a véleménynyilvánítás szabadságát meghatározó joggal összefüggésben visszásságot okoz a helyi települési önkormányzat bizottságának eljárása, ha a törvényi feltételek nélkül zárt ülést tart.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének pécsi irodája beadvánnyal fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyetteséhez, amelyben Pécs MJ Város Önkormányzata Közoktatási Bizottságának konkrét ügyben követett eljárását sérelmezték. Álláspontjuk szerint a Bizottság két vonatkozásban követett el jogsértést. Egyrészt azzal, hogy nyilvános ülés helyett zárt ülésen tárgyalta a Testvérvárosok terei Általános Iskola pedagógiai programjának kérdését, másrészt azzal, hogy a Bizottság vezetője – aki egyben ennek az iskolának az igazgatója – a tantestületet, valamint a Bizottságot nem megfelelően, hiányosan tájékoztatta.
Az Ötv. 12. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése nyilvános. Az Ötv.-nek ez a rendelkezése főszabályként kimondja a nyilvánosság elvét, vagyis meghatározza, hogy a képviselő-testület ülése általában nyilvános. Ez a demokratikus önkormányzati működés egyik törvényi garanciája, amely abból ered, hogy az önkormányzás joga a választópolgárok közösségét illeti meg. A választópolgároknak ebből eredően joguk van arra, hogy figyelemmel kísérjék a képviselő-testület tevékenységét, működését. Ez történhet a helyi lapok, helyi televízió tudósítása révén, de lehetőséget biztosít az állampolgároknak arra is, hogy megjelenjenek a testület ülésén, részt vegyenek azon a testületi munka zavarása nélkül.
A nyilvánosság a részvétel lehetőségét jelenti, de azt nem foglalja magába, hogy a vitába is bekapcsolódjanak, hozzászóljanak, és főleg hogy a szavazásban részt vegyenek. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazhat azonban olyan rendelkezést, amely meghatározott esetekben és feltételekkel a testület egyedi döntésével hozzászólási jogot is ad a megjelent, és azt igénylő állampolgárnak. E rendelkezések az Ötv. 12. §-ának (6) bekezdése értelmében a képviselő-testületen túl az önkormányzat bizottságaira is vonatkoznak.
A bizottság eljárását és határozatát az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettesének irodáján kívül a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjénél is sérelmezte a panaszos. A Közigazgatási Hivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés keretében felülvizsgálta a sérelmezett döntés meghozatalának jogszerűségét, és megállapította, hogy a képviselő-testület bizottsága jogsértő módon tartott zárt ülést az adott napirend megtárgyalásánál, így jogsértő volt az az eljárás, hogy nem tette lehetővé a panaszos szakszervezet képviselője hallgatóként részt vegyen a bizottsági ülésen.
A jogsértés miatt törvényességi észrevételt tett Pécs MJ Város Önkormányzatának Közgyűléséhez, és felhívta a Közoktatási Bizottságot, hogy a jövőben ülései során biztosítsa annak nyilvánosságát, és csak a törvényben meghatározott esetekben az ott írt eljárás betartásával tartson zárt ülést. A Közigazgatási Hivatal vezetője által tett törvényességi észrevételt Pécs MJ Város Önkormányzatának Közgyűlése megtárgyalta, és tudomásul vette. A Közgyűlés felhívta a bizottságok elnökeit, valamint az irodák vezetőinek figyelmét arra, hogy a bizottsági működés során tartsák be az Ötv. valamint az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglalt rendelkezéseket. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a Testvérvárosok terei Általános Iskola pedagógiai programját az iskola nevelőtestülete 1997. november 28-i ülésén nem fogadta el. Ismételt tárgyalásán azonban, 1998. december 16-án megszavazta azt. A Közoktatási Bizottság is többször tárgyalta a NAT bevezetésére vonatkozó elképzeléseket. Ennek okán nem lehet pontosan meghatározni, hogy melyik tanácskozáson, milyen tájékoztatások alapján születtek a bizottsági döntések.
Pécs MJ Város Önkormányzatának Közgyűlése 1998. február 26-i ülésén jóváhagyta az iskola pedagógiai programját.
A Közigazgatási Hivatal vezetője e döntés törvényességi ellenőrzése során megállapította, hogy a Közgyűlés döntéshozatali eljárása, működése, határozata a törvényeknek megfelelt, döntéshozatalában eljárási vagy anyagi jogszabálysértést nem állapított meg.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az általa lefolytatott vizsgálat, a beszerzett iratok, valamint a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjének tájékoztatása alapján megállapította, hogy Pécs MJ Város Önkormányzata Közoktatási Bizottsága konkrét ügyben követett eljárásával megsértette az Ötv. előírásait, amellyel alkotmányos visszásságot okozott a vizsgált alkotmányos jogokkal összefüggésben.
Figyelemmel azonban arra, hogy az ügyben eljárt Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője a hozzá is benyújtott panaszt kivizsgálta, és törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva megtette mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a jogszabályok számára kötelezően írnak elő, ajánlással nem kívánt élni, és a Hivatalánál indult eljárást megszüntette.