Az Országgyűlési Biztosok Hivatala megbízást adott a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézetnek az országgyűlési biztosok ismertsége és megítélése a lakosság körében témájú közvélemény-kutatás elvégzésére. A vizsgálat kiterjedt annak felmérésére is, hogy mennyire aktív a lakosság ismerete a hivatal létezéséről, vagyis mennyire tudják az emberek önmaguktól, spontán módon a jogvédő szervezetek közé sorolni a hivatalt.

A felmérésből kiderült, hogy aktív módon a felnőtt lakosságnak mindössze 38 százaléka tud önmagától megemlíteni egy vagy több jogvédő szervezetet és ezek között az országgyűlési biztosokról a megkérdezettek 15 százaléka tett említést. Ezzel szemben passzív módon, azaz a ráismerés szintjén – arra a kérdésre, hogy hallottak-e az emberek valamelyik biztosról – jóval többen válaszoltak igennel, a felnőtt lakosság 65 százaléka ismeri legalább az ombudsmanok egyikét.

0-tól 100-ig terjedő skálán az Országgyűlési Biztosok Hivatalának lakossági bizalmi indexe 63 pont, ami kiemelkedően magas lakossági elismerést tükröz. Az ombudsmanoknál a válaszadók 18 politikai intézmény közül csak a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot és a számukra legrokonszenvesebb pártot értékelték magasabbra.
(Lásd az 1. számú táblázatot.)

Az országgyűlési biztosok szerepével, a biztosok tevékenységével kapcsolatban megfogalmazott konkrét állításokkal való egyetértés alapján megállapítható, hogy a lakosság egyharmada viszonyul erősen pozitívan, további közel egyharmad szintén inkább pozitívan az ombudsmanokhoz. A lakosság 18 százaléka határozatlan, nem tudja megítélni az ombudsmanok tevékenységét, 11 százaléka pedig ambivalensen vélekedik a biztosok szerepéről. A lakosság csak elenyésző kisebbségére jellemző a negatív (5 százalék), vagy az erősen negatív (3 százalék) gondolkodás az ombudsmanok tevékenységéről.

Az országgyűlési biztosokkal kapcsolatos lakossági ismertség feltárása mellett a felmérés célul tűzte ki annak megismerését is, hogy milyen arányú a lakossági hajlandóság az ombudsman-i rendszer igénybevételére. A válaszok alapján kitűnik, hogy a lakosság 17 százaléka egészen biztosan, 30 százaléka pedig valószínűleg megkeresné a hivatalt problémájával. Az életkor növekedésével egyre kevésbé nyitottak az emberek a hivatal segítségének igénybevételére, míg a fiatalok 55 százaléka valószínűleg vagy biztosan kérné az ombudsmanok közreműködését, addig a 60 év felettiek körében ez az arány csak 30 százalék. Jellemző az is, hogy a magasabb társadalmi státuszú emberek – a felsőfokú végzettségűek, a jobb anyagi helyzetűek, valamint a fővárosban élők – az átlagosnál sokkal készebbnek mutatkoznak arra, hogy saját ügyükben kérjék valamelyik ombudsman intézkedését. A diplomások 62 százaléka, a budapestiek 56 százaléka és a jó anyagi körülmények között élők 58 százaléka élne adott esetben ezzel a lehetőséggel.
(Lásd a 2. számú táblázatot.)

A vizsgálat során az ombudsmanokkal kapcsolatos vélekedések részletesebb feltárása érdekében a válaszadók egyetértését tesztelték hat – felerészben pozitív, felerészben negatív értékítéletet tükröző – állítással. Az eredmények azt mutatták, hogy a biztosok munkájával kapcsolatos lakossági vélekedések kevéssé differenciáltak és túlnyomórészt a hivatal létének és munkájának helyeslését tükrözik. Legtöbben azzal értettek egyet, hogy “Jó, hogy vannak ombudsmanok, legalább valaki a hatóságokat is rákényszerítheti a törvények betartására.” Ezzel az állítással a kérdezettek 55 százaléka teljes mértékben egyetértett, 20 százaléka inkább egyetértett. A lakosság többsége tehát, úgy tűnik, nagyra értékeli azt a tényt, hogy az ombudsmanok demokratikus kontrollt biztosítanak a hatóságok eljárása felett. A lakosság 53 százaléka teljesen, 18 százaléka részben egyetértett a következő állítással: “Az ombudsmanok működése hasznos, hiszen egy demokratikus államban szükség van arra, hogy minél több szervezet biztosítsa az emberek jogainak érvényesülését.”

A közvélemény-kutatás alapján megállapítható, hogy a lakosság egyharmada viszonyul erősen pozitívan az ombudsmanok tevékenységéhez. Ez az erősen pozitív értékelés leginkább a diplomásokra, a jó anyagi körülmények között élőkre és a legalább az egyik ombudsmanról tudomással bírókra jellemző leginkább. További 30 százalék szintén túlnyomórészt pozitív képpel rendelkezik az ombudsmanok tevékenységéről. Ez a viszonyulás az átlagosnál jellemzőbb volt a középfokú végzettségűekre. A lakosság 18 százaléka határozatlan a kérdésben. 11 százaléknyian tartoznak abba a csoportba, amelynek tagjai ambivalensen vélekednek az országgyűlési biztosok szerepéről.
(Lásd a 3. számú táblázatot.)

Az országgyűlési biztosok tevékenységük első három évében, így a beszámolási időszakban is törekedtek arra, hogy az állampolgárok mind szélesebb körben ismerjék meg ezt az új intézményt, a biztosok hatáskörét. E cél érdekében 1998-ban szakmai hátteret biztosítottak az “Álompolgár” című adássorozatnak, amely a Magyar Televízió Művelődési Műsorok Stúdiójának szervezésében rendszertelenül ugyan, de folytatódott. Az 1997-ben havi rendszerességgel jelentkező műsort ugyanis 1998 márciusától előbb bizonytalan időre felfüggesztették, majd a későbbiekben “eseti” jelleggel és igen különböző időpontokban került újra adásba. Az a tény, hogy egy – már megszokott időben és rendszerességgel jelentkező – műsor adása bizonytalanná vált, hátrányosan befolyásolta az érdeklődést és a nézettséget.
(Lásd a 4. számú táblázatot.)

A hivatal szervezésében és közreműködésével a biztosok több megyei munkalátogatást végeztek. Az adatvédelmi biztos és munkatársai 1998. június 15–16-án Békés megyében, november 30–december 2. között pedig Veszprém megyében tettek munkalátogatást.
(Lásd az 5. számú táblázatot.)

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese megyei szakmai programjaikat összekötötték a kihelyezett ügyfélfogadással, melyről az 1. fejezetben már beszámoltunk. A Tolna megyei háromnapos inspekció keretében kibővített jegyzői értekezleten az országgyűlési biztosok tájékoztatást adtak az elmúlt három év munkája során szerzett megyei tapasztalataikról. Megvitatták az adósságállomány (OTP-lakástartozások, közüzemi díjhátralékok) kezelésére kiadott kormányrendeletből fakadó önkormányzati feladatokat, valamint a gyermekvédelem és az intézetben élő gyermekek jogainak megyei tapasztalatait. A látogatás keretében az állampolgári jogok országgyűlési biztosa konzultációt tartott a megyében lévő önkormányzati, egyházi és alapítványi idősotthonok működéséről. A kirendelt védővel rendelkező fogva tartott személyek védelemhez való jogának érvényesülése érdekében korábban tett ajánlások megvalósulásáról a rendőrség és az ügyvédi kar helyi vezetőivel. Diáktalálkozón vitatták meg a 14–18 éves korosztály emberi jogainak érvényesülését a tanintézetekben. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese munkalátogatást tett a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatalában és a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházában. A látogatás tapasztalatait a gyermek- és ifjúsági jogok, illetve a betegjogok érvényesülése tárgyában végzett vizsgálatokban hasznosította. Az országgyűlési biztosok munkatársai többek között ellenőrzést tartottak a megyei földhivatalnál, a megyei földművelésügyi hivatalnál, a fogyasztóvédelmi felügyelőségnél, az APEH Tolna Megyei Igazgatóságánál, a megyei munkaügyi központ kirendeltségén, a családsegítő központ ügyfélszolgálatán.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei látogatás során az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és általános helyettese 3-3 helyszínen, munkatársaikkal közösen pedig összesen 22 helyen folytattak helyszíni vizsgálatot. Az országgyűlési biztos látogatást tett a BM Határőrség Nyírbátori Igazgatóság közösségi szállásán, a nyíregyházi Anya-Gyermek Krízis Otthonban, a Családsegítő- Gyermekjóléti és Hajléktalan Ellátó Szolgálat nyíregyházi átmeneti szállásán. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese a gyermek- és ifjúsági jogokkal kapcsolatos vizsgálata keretében tett látogatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat által működtetett Tiszadobi Gyermekváros Ipari Szakmunkásképző- és Szakiskolában. A betegjogok érvényesülését vizsgálta a megyei kórházban, s informálódott a gyermekvédelemmel kapcsolatban a megyei csecsemőotthonban. A jegyzői értekezleten az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tájékoztatást adott az 1989. év előtti lakáshitelek konszolidációjával kapcsolatos tapasztalatairól. Az általános helyettes a gyermekvédelem aktuális problémáiról adott tájékoztatást.
(Lásd a 6. számú táblázatot.)

A hivatal szervezésében került sor a megyei közigazgatási hivatal vezetői számára 1998. április 2–3-án rendezett noszvaji szakmai tanácskozásra. Az adatvédelmi biztos és a hivatalvezetők az önkormányzatokat érintő és foglalkoztató adatvédelmi problémákról folytattak eszmecserét.

A biztosok számos belföldi és külföldi vendéget fogadtak, mások mellett az Állami Számvevőszék elnökét, több alkalommal az Országgyűlés Emberi jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának elnökét, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjét és munkatársait.

A külföldi vendégek közül

1998. januárban Petru Ioan Cordos, Románia újonnan kinevezett nagykövetének bemutatkozó látogatására, valamint Valeriu Stojka, Románia igazságügyminiszterével és munkatársaival szakmai megbeszélésre került sor. Márciusban a Cseh Parlament Petíciós Bizottságának tagjai tájékozódó megbeszélést folytattak a biztosokkal. Az országgyűlési biztosok meghívására Hans Gammeltoft Hansen dán ombudsman áprilisban tett munkalátogatást a hivatalban. Szakmai tapasztalatcsere keretében megismerkedett a biztosok eljárási gyakorlatával és az ajánlások fogadtatásával. A dán ombudsman saját munkájáról tartott előadást a munkatársaknak. Júliusban Pierre-Yves Monette, az újonnan megbízott belga parlamenti ombudsman ismerkedett meg az országgyűlési biztosok feladataival, munkájával, az intézmény rendszerével. Evelyn Messner osztrák vezető ombudsman és az Osztrák Ombudsman Hivatal munkatársai 1998 szeptemberében folytattak hasznos szakmai konzultációt mind a négy biztossal. Ugyancsak szeptemberben került sor Michael Buckly angol egészségügyi szakombudsman munkalátogatására, aki rendkívül érdekes előadást tartott az angol szakombudsmani rendszerről és feladatairól az országgyűlési biztosok munkatársainak. Októberben a Cseh Szenátus Alkotmányjogi Bizottságának elnöke és tagjai eszmecserét folytattak a biztosokkal az ombudsmanok alkotmányos feladatairól, az emberi jogok védelmében kifejtett szerepéről. Novemberben Kerstin André, svéd parlamenti ombudsman és munkatársai az állampolgári jogok országgyűlési biztosánál és általános helyettesénél tettek munkalátogatást. A munkatársak részére Kerstin André előadást tartott a svéd ombudsman rendszerről, feladatairól, hatásköréről. Decemberben Bosznia-Hercegovina parlamenti ombudsmanjai keresték fel az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, véleményt cseréltek munkamódszereikről és a további együttműködés lehetőségeiről.

A hivatal biztosította az országgyűlési biztosok és munkatársaik külföldi szakmai útjainak technikai hátterét.

Gönczöl Katalin, Kaltenbach Jenő, Majtényi László és Polt Péter 1998 októberében részt vettek a 6. Európai Ombudsman Találkozón, ahol megvitatták az érintettek hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályozásokat és az ezzel kapcsolatos szakmai tapasztalatokat. Az Európai Ombudsman Kerekasztal Értekezleten eszmét cseréltek az európai ombudsmanok együttműködésének lehetőségeiről. A találkozót követően sor került az Európa Tanács főtitkársága által delegált szakemberek és az európai ombudsmanok szakmai tanácskozására, ahol a menekültek emberi jogainak védelmével kapcsolatban előadások hangzottak el és részletes szakmai vita folyt.

Gönczöl Katalin a lengyel ombudsman meghívására 1998 januárjában részt vett a lengyel ombudsman intézmény fennállásnak 10. évfordulója alkalmából megrendezett “Az állampolgár – szabadsága és jogai” elnevezésű tudományos tanácskozáson.

A svéd ombudsmanok személyes meghívására látogatott Stockholmba Gönczöl Katalin és Polt Péter. Megismerkedtek a hatóságok ellenőrzésének svéd rendszerével, hatáskörükkel, az esetek kezelésének gyakorlatával. Megbeszélést folytattak a főombudsmannal, a négy ombudsmannal, a hivatalvezetővel és munkatársaikkal, valamint a Svéd Parlament elnökasszonyával és a Parlament Állandó Alkotmányügyi Bizottsága vezetőjével.

Az EBESZ Varsóban megrendezett konferenciáján májusban Kaltenbach Jenő és Pálffy Ilona vettek részt. Munkacsoport üléseken ismertették a magyar ombudsman intézmény felépítését, a biztosok hatáskörét, feladatait, a hivatal szervezetét és működését.

Majtényi László Berlinben részt vett az International Working Group on Data Protection in Telecommunications 24. találkozóján. Az adatvédelmi biztosok 20. nemzetközi konferenciáját a spanyolországi Santiago de Compostelában rendezték, ahol Majtényi László előadást tartott.

Kaltenbach Jenő, az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottságának állandó magyar képviselője több alkalommal utazott Strasbourgba a Bizottság ülésein való részvétel céljából. A vezető testület tagjaként aktívan vett részt az European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia alakuló ülésén, Bécsben. Az Európa Tanács szervezésében a kisebbségi biztos részt vett azon a tanácskozáson Tbilisziben, amelynek témája a készülő grúz ombudsman-törvény volt, Szófiában pedig a bolgár ombudsman-törvény előkészítését célzó tapasztalatcserén. Stuttgartban előadást tartott a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogállásáról. A “Karl Brunner Europahaus” meghívására előadást tartott az ausztriai Neumarktban, a 31. Nemzetközi Kisebbségi Szemináriumon. Az Európa Tanács meghívására Kaltenbach Jenő Firenzében előadóként vett részt a kisebbségek és az európai integráció témájú tudományos konferencián. Tallinban az EBESZ szervezésében tudományos tanácskozást tartottak az észt ombudsmani intézmény bevezetése kapcsán, ahol Kaltenbach Jenő a magyar ombudsman-törvényről és a hivatal működésének tapasztalatairól tartott előadást. A németországi Königswinterben a Friedrich Naumann Alapítvány létrejöttének 40. évfordulója alkalmból tartott tudományos tanácskozáson vett részt a kisebbségi biztos. A Wilton Park Conference Centre meghívására Kaltenbach Jenő előadást tartott a “Rasszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és nacionalizmus elleni harc Európában” címet viselő nemzetközi tudományos konferencián.

A beszámolási időszakban továbbra is komoly elhelyezési nehézségekkel küzdöttünk. Intézményünk működése alig biztosítható tovább a jelenlegi feltételek között. Többszöri egyeztetést követően úgy tűnt, hogy megszületett a megoldás. A Kormány 3071/1998. sz. határozatával ugyanis intézkedett arról, hogy az Országgyűlési Biztosok Hivatala – megtartva a Tüköry u. 3. szám alatti székházat is – kiegészítésképpen megkapja az V. kerület Nádor u. 22. szám alatti épület I. és II. emeletét. Ez a megoldás hosszú távra biztosította volna a biztosok és munkatársaik megfelelő elhelyezését. Időközben kiderült, hogy a Nádor u. 22. szám alatti emeletek megvásárlására vagy bérbevételére a Kormánynak nincs anyagi fedezete. Jelenleg az Ifjúsági- és Sportminisztérium Hold utcai székházának átadásáról és kialakításáról folynak tárgyalások. Az intézmény jelenleg a zsidó kárpótlás részeként, a MAZSÖK szervezetnek átadott, így magántulajdonban lévő épületben “kényszerbérlőként” működik, a jogos igénye 60 százalékának megfelelő hasznos alapterületű épületben. A beszámolási időszak végén a biztosokkal és a hivatalvezetővel együtt a közel 1300 m2 hasznos alapterületen 129 főfoglalkozású munkatárs dolgozott. A munkát további 11 fő segítette, akiket megbízási szerződéssel alkalmaztunk. (Egy munkatársra valamivel több mint 8 m2 alapterület jut a most használt épületben.)
(Lásd a 8. számú táblázatot.)

Budapest, 1999. március 1.

 

Polt Péter az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese	Gönczöl Katalin az állampolgári jogok országgyűlési biztosa
Kaltenbach Jenő nemzeti, etnikai és kisebbségi biztos	Majtényi László adatvédelmi biztos